2. Tűzikutya. A tűzikutya rendkívül ősi formát őrző tárgy, amelyet a kemence padkáján gyújtott szabad tűz rakásához állványként használtak az illusztrált módon.
A tűzcsiholó a szikravetés eszköze, a tűzgyújtás gyufa előtti elmaradhatatlan kelléke. Használata a következőképpen történt: az általában csepp alakú acélon egy-két ujj számára kényelmes lyukat hagytak, így lehetett jól kézbe venni. Az acélt határozott mozdulattal kellett összeütni – a legnagyobb tömegben Szentgál határában fellelhető – kova-, vagy tűzkővel, ami szikrát eredményezett. Ez gyújtotta meg a száraz taplót és növényi anyagot. Legtovább a pásztorok, erdőjáró emberek használták. A Laczkó Dezső Múzeum fémkeresős önkéntesei számos alkalommal találnak ehhez a tárgyhoz hasonló acélt, döntően öreg, nagy tölgyek alatt, ahol a régmúlt embere ugyanúgy elhagyta eszközét, mint manapság mi az öngyújtónkat.
2. Tűzikutya. A tűzikutya rendkívül ősi formát őrző tárgy, amelyet a kemence padkáján gyújtott szabad tűz rakásához állványként használtak az illusztrált módon.
A tűzcsiholó a szikravetés eszköze, a tűzgyújtás gyufa előtti elmaradhatatlan kelléke. Használata a következőképpen történt: az általában csepp alakú acélon egy-két ujj számára kényelmes lyukat hagytak, így lehetett jól kézbe venni. Az acélt határozott mozdulattal kellett összeütni – a legnagyobb tömegben Szentgál határában fellelhető – kova-, vagy tűzkővel, ami szikrát eredményezett. Ez gyújtotta meg a száraz taplót és növényi anyagot. Legtovább a pásztorok, erdőjáró emberek használták. A Laczkó Dezső Múzeum fémkeresős önkéntesei számos alkalommal találnak ehhez a tárgyhoz hasonló acélt, döntően öreg, nagy tölgyek alatt, ahol a régmúlt embere ugyanúgy elhagyta eszközét, mint manapság mi az öngyújtónkat.