A Balaton-parti lakosság fő megélhetése a szőlőművelés mellett évszázadokon keresztül a halászat volt. Különösen igaz volt ez Tihanyban, ahol a part menti vizeket még a 19–20. század fordulóján is négy-hat társaság (kompánia) halászta nap mint nap. Ezek egyike volt a disznósi halászcéh, amelynek céhháza ma tájházként, fészere pedig a halászati eszközök bemutatóhelyként üzemel.
A hivatásos halászok mellett – akik a 19. század végén már csak a félsziget keleti partján ténykedhettek, a nyugati oldal ugyanis az apátságé volt – kivették részüket a zsákmányból az alkalmi vagy más néven orvhalászok is. Tihanyban minden második család rendelkezett a 10-15 méter hosszú gyaloghálóval, amit derékig a vízben állva a parthoz közel használtak. Minden merítéssel 3-4 mázsa halat zsákmányolhattak ilyenkor. A kenyérhalnak is nevezett keszeget és gardát a környékbeli falvakban élő szegény nép vette meg a házaló halászfeleségektől, akik a “halat vegyenek, halat, hamar, mert nem marad!” – felkiáltással járták az utcákat. A nemes hal legjava (fogas, harcsa, csuka, ponty) a pesti, grazi és a bécsi halpiacokon lelt gazdára.
A halászat fő idénye a tél volt, hiszen a zsákmányt ilyenkor az áru romlásának veszélye nélkül lehetett nagy távolságra szállítani. A vastag jégbe bonyolult, hatszög alakú lékrendszert vágtak a halászok, amelyen a kiállításban is megjelenő speciális eszközök segítségével végigvontatták a hálót. A hallal teli háló kihúzásához a derekukra, vagy vállukra erősített cibéket használták.
A nyári halászat ősi eszköze volt a bödönhajó, amelyet egyetlen fatörzsből vájtak ki, és marhatrágya segítségével tettek vízhatlanná. Az ingatag, nehezen kormányozható bödönhajót 1890 körül kezdte felváltani a komáromi deszkahajó. A hígvízi halászat két fő típusa a Balatonon a pamuthálóval végzett eresztőhalászat és a kendercérnából kötött hálókkal űzött húzóhalászat volt. Az előbbi módszer esetében a halak belegabalyodtak a vízbe eresztett, s néhány órára ott hagyott háló finom anyagába, míg a második esetben a bekerített zsákmányt az erős háló szákjába szorítva húzták a halászok a hajóba vagy a partra.